Veszetts�g
K�rokoz�ja v�rus, leggyakoribb terjeszt�je a r�ka, harap�s �tj�n terjed. R�szben mivel a kuty�k sz�m�ra k�telez� a veszetts�g elleni olt�s, m�sr�szt a kij�r� macsk�k nagyobb ter�leten k�borolhatnak, a macska veszetts�get esetlegesen hordoz� szerepe nagyobb lehet, mint m�s h�zi�llat�. Javasolt ez�rt - noha a nyilv�ntart�s gyakorlatilag lehetetlen volta miatt nem k�telez� - a kij�r� macsk�k veszetts�g elleni legal�bb k�t�venk�nti olt�sa. Szerencs�re a Dun�t�l nyugatra a r�k�kat �vente rendszeresen speci�lis csal�tkekkel vakcin�zz�k, �gy ezen a ter�leten nem is fordult el� ismert veszett �llat. Veszetts�gre utal, ha a cica felt�n�en ingerl�keny, t�mad� magatart�st mutat. Ha veszetts�gre utal� t�neteket �szlel�nk, akkor ne akarjuk megfogni a macsk�t, hanem azonnal h�vjuk ki hozz� az �llatorvost. A cica ny�ladzik, nem eszik, nem iszik, �llkapcsa l�g, r�ng�g�rcs�k jelentkeznek, esetleg leb�nul.

A betegs�g megel�zhet� olt�ssal, de ha �llaton vagy emberen a veszetts�g t�netei jelentkeznek, a beteg menthetetlen. Ha egy eg�szs�ges macska megharap valakit, akkor ugyan�gy kell elj�rni, mint kutyaharap�s eset�n, azaz k�thetes megfigyel�st kell elrendelni, amit a k�rzeti �llatorvos v�gez el. Ha az embert harapott macska a veszetts�g t�neteit mutatja, akkor el kell altatni �s a hull�j�t az �llatorvos �llateg�szs�g�gyi int�zetbe kell hogy k�ldje ingyenes vizsg�latra. Ugyan�gy kell elj�rni, ha az embert harapott macska id�k�zben elpusztul.

Toxoplazm�zis
A k�rokoz� egy egysejt�, amely szinte minden meleg v�r� �llatban �s emberben is okozhat fert�z�st, de a v�gleges gazd�ja a macska �s a macskaf�l�k. A macska els�sorban eg�rt�l, patk�nyt�l kapja el, vad�szat sor�n. A fert�z�d�s ut�n a macsk�k leggyakrabban t�netmentesen �tesnek a betegs�gen, de a betegs�g j�rhat l�zzal, h�ny�ssal, hasmen�ssel is. A nyirokmirigyek megduzzadnak, az orrny�lkah�rtya begyullad, v�rszeg�nys�g alakul ki. K�ly�kmacsk�n�l a betegs�g akut t�d�gyullad�st okoz, id�sebbn�l pedig agyk�rosod�sra utal� t�netek figyelhet�k meg: egyens�lyveszt�s, d�l�ng�l� j�r�s. A betegs�g v�g�n b�nul�sos t�netek jelentkeznek. El�fordulhat bels� szemgyullad�s is.

A k�rokoz� az emberre is vesz�lyes, a betegs�gen �ppen �tesett macska az �r�l�k�vel 2-3 h�tig fert�z. A fert�z�s ut�n a szervezet immuniss� v�lik, �s ut�na m�r nem �r�t az �llat k�rokoz�kat. Fontos tudni, hogy az emberi fert�z�d�s forr�sa leggyakrabban nem k�zvetlen�l a macska, ugyanis a fert�z� k�rokoz�kat �r�t� macska �ltal beszennyezett �s mosatlanul elfogyasztott z�lds�ggel vagy a fert�z�sen �tesett �llatok nyers h�s�val (p�ld�ul tat�r bifsztek, rosszul �ts�lt hamburgerh�s) is nagy es�lye van b�rkinek arra, hogy megfert�z�dj�n ezzel a k�rokoz�val. Vizsg�latok bizony�tott�k, hogy a feln�tt lakoss�g 30-50%-a m�r �tesett a fert�z�sen an�lk�l, hogy tudom�st szerzett volna r�la. A t�netmentes fert�z�d�s egyben v�detts�get is jelent az esetleges k�s�bbi �jrafert�z�s ellen. S�lyosabb betegs�get a gyenge immunrendszer� emberekn�l (gyermekek, AIDS-betegek) okozhat.

Terhesekn�l k�l�n�sen vesz�lyes a toxoplazm�zis (a magzat szem- �s agyk�rosod�s�t okozhatja), ha a v�rand�s kismama m�g nem esett �t a fert�z�sen kor�bban �s a friss fert�z�d�s a terhess�g alatt k�vetkezik be. Ilyenkor k�l�n�sen kell �gyelni a higi�ni�ra, ha lehet, ne tartsunk macsk�t, ha m�gis, akkor az almot lehet�leg m�s tiszt�tsa, min�l gyakrabban. Fontos azonban tudni, hogy nemcsak az otthon tartott macska jelentheti a vesz�ly forr�s�t, hanem a k�borl� macsk�k is. V�rvizsg�lattal az is bizony�that�, hogy a kedvenc�nk �tesett-e a fert�z�sen �s mikor. Ha r�gi fert�z�d�st mutat a vizsg�lat, nincs mit�l tartani, a macska nem fert�zheti meg a gazd�j�t. Ugyanilyen v�rvizsg�lat egy�bk�nt a v�rand�s kismam�kn�l is lehets�ges. Ha r�gi kelet�, m�r lezajlott fert�z�d�st mutat a laborvizsg�lat, nincs vesz�lynek kit�ve. Egyes orsz�gokban ezt a vizsg�latot rutinszer�en elv�gzik a terhesgondoz�s sor�n, haz�nkban egyel�re nem mindenkin�l, csak akin�l felmer�l a fert�z�d�s lehet�s�ge.

Megel�zhet� az ember fert�z�d�se a k�vetkez� szab�lyok betart�s�val: