EGY�TT�L�S A KUTY�VAL 1. A kuty�m t�l sz�gyenlõs. Ez norm�lis? 2. A kuty�m t�l sokat ugat, mit csin�ljak? 3. Hogyan szoktassam le a kuty�mat arr�l, hogy beleharapjon �s megr�gjon dolgokat? 4. A kuty�m folyton �s. Van j� megold�s erre a probl�m�ra? 5. Hogyan tan�tsam meg a kuty�mat, hogy ne ugr�ljon fel az emberekre? 6. Igaz, hogy a kiskuty�kat nem szabad kiengedni? 7. Mennyi idõ alatt tudom megtan�tani a kuty�mat, hogy szobatiszta legyen? 8. Mi a leghat�konyabb m�dja a szobatisztas�gra szoktat�snak? 9. Mit csin�ljak �jszaka vagy amikor nem tudok otthon lenni? 10. Mit csin�ljak, ha rajtakapom a k�ly�kkuty�mat, hogy a lak�sban v�gzi el a dolg�t? 11. Melyek a kutya testbesz�d�nek jellegzetes p�ld�i? 12. Melyek a legl�that�bb testi jelei, hogy a kuty�m idõs�dik? 13. A kuty�m idõs�dik. Hogyan k�nny�thetem meg az �letet?

1. A kuty�m t�l sz�gyenlõs. Ez norm�lis?
A f�lelem tanulhat�, de vannak kuty�k, akik jobban hajlamosak r�, mint m�sok. A tanult f�lelem �s f�bi�k legnyilv�nval�bb p�ld�i, amelyek az �llatorvoshoz, a testi feny�t�shez, bez�r�shoz �s hangos zajokhoz k�thetõk.

Vannak kuty�k, akik term�szet�kn�l fogva f�lõsek. Sz�lsõs�ges esetben ezek a szorong� kuty�k megpr�b�lhatnak elsz�kni, odapiszk�thatnak vagy ak�r haraphatnak is. B�r ezek a t�nyezõk kuty�nk�nt v�ltoznak, van n�h�ny k�z�s saj�toss�g.

A mennyd�rg�stõl val� f�lelem nem szokatlan dolog a kuty�k k�r�ben. Ami nem szok�sos, az az, ahogy seg�thet kuty�j�nak �tv�szelni ezt a neh�z idõszakot. Pr�b�lja meg elvonni a kutya figyelm�t azzal, hogy elh�vja m�shov� valamit csin�lni �s azt a tev�kenys�get jutalmazza. Nagyon fontos, hogy gyõzõdj�n meg r�la, hogy kuty�ja biztons�gos helyen van a lak�sban, t�vol az �vegablakokt�l vagy t�r�keny t�rgyakt�l a s�r�l�sek megelõz�s�nek �rdek�ben.

A f�lõs kuty�knak �tmenetileg szorong�s-elleni kezel�st rendelhet el az �llatorvos. B�r ezeket a gy�gyszereket lehet hossz� t�von haszn�lni, jobb megtal�lni a szorong�s ok�t mag�t, �s feloldani azt. A szorong�s �s a stressz cs�kkent�se azt is megk�nny�ti a kutya sz�m�ra, hogy nyugodtabban reag�ljon a f�lelmet kiv�lt� okokra.

Ha a szorong�s vagy a f�lelem oka ismert (p�ld�ul a l�togat�s az �llatorvosn�l), akkor sokat seg�t, ha lassan �jra szembes�tj�k a kuty�t a f�lelmet kiv�lt� dologgal, mik�zben jutalmazzuk a nyugodt magatart�s�t. A b�ntet�s, a megszid�s vagy a nyers "nevel�si" m�dszerek - melyek egy�bk�nt is el�g hat�stalan technik�k - de mindenk�ppen ker�lendõ m�dszerek a f�lõs kuty�kn�l.

Amennyiben kuty�ja agressz�ven reag�l a f�lelemre, egy tr�ner adhat tan�csot a kezel�s alatti biztons�gi k�rd�sekrõl. T�relemmel �s az �n k�vetkezetes erõfesz�t�s�vel az ilyen kuty�k is visszanyerhetik magabiztoss�gukat.

2. A kuty�m t�l sokat ugat, mit csin�ljak?
A kuty�k ugatnak. Ez t�ny. Ugat�suk egy r�sz�nek mindenk�ppen oka van. Egy m�sik r�sze viszont magatart�s-probl�ma lehet, ami mag�nyoss�gb�l vagy unalomb�l fakadhat.

Amikor a mag�ny okozza a szûnni nem akar� ugat�st, ford�tson t�bb figyelmet a kuty�ra, ez megoldhatja a probl�m�t. Biztassa csal�dtagjait, hogy felv�ltva j�tsszanak a kuty�val �s vigy�k el s�t�lni. Amikor pedig egyed�l marad a kutya, l�ss�k el j�t�kokkal, hogy sz�rakoztathassa mag�t.

Olykor m�g sok figyelemmel se lehet megoldani a probl�m�t. Ha egy kuty�n�l megszok�ss� alakult az ugat�s, t�lts�n meg n�h�ny konzervdobozt kaviccsal. Amikor a kutya ugat, dobjon hozz� k�zel egy konzervdobozt �s mondja hat�rozott hangon: "Csend!" A konzervdoboz odadob�s�nak a c�lja nem az, hogy eltal�ljuk a kuty�t, hanem, hogy megd�bbents�k. Ha az ugat�s folytat�dik, dobjon egy �jabb konzervdobozt �s mondja �jra: "Csend!" Azt�n t�vol�tsa el a konzervdobozokat amilyen hamar �s feltûn�s n�lk�l lehet, nehogy j�t�knak tekintse õket a kutya. Ahogy a kutya kezd r�j�nni, hogy mirõl van sz�, �gy fogja a "Csend!" parancs hat�s�ra abbahagyni az ugat�st.

A lak�sban tartott, egyed�l marad� kuty�k szenvedhetnek az elv�laszt�si szorong�st�l. N�h�ny kutya �gy fejezi ki f�lelm�t �s neheztel�s�t, hogy ugat. E probl�ma megsz�ntet�s�nek legide�lisabb m�dja, ha m�r a kiskuty�t megtan�tjuk, hogyan viselje j�l az egyed�ll�tet. Hasonl� tr�ninget ny�jthatunk idõsebb kuty�nknak, de itt t�bb idõre �s t�relemre van sz�ks�g. Vigye a kiskuty�t egyed�l egy szob�ba. Mondja "Csend!" �s hagyja el a szob�t. Ha a kutya ugat, t�rjen vissza, mondja: "Csend!" �s j�jj�n ki �jra. Ha a kiskutya csendben van egy r�vid ideig, j�jj�n vissza �s jutalmazza meg. N�velje meg azt az idõt, am�g a kuty�t�l t�vol van, �s visszat�rtekor ism�t jutalmazza meg a kuty�t, ami�rt csendben volt. Egy idõsebb kuty�val �rdemesebb kimenni a h�zb�l vagy lak�sb�l, mert a kutya fog�kony az ismerõs szagokra �s hangokra.
Egy m�sik megold�s, ha hat�rozottan azt mondja "Ne!" vagy "Csendet!", amikor a kutya elkezd ugatni. Ha a kutya erre �gy v�laszol, hogy csendben marad, jutalmazza meg. Ne felejtse el, jelen kell lennie, amikor a kutya ugat, hogy kiadhassa a "Csendet!" parancsot.

3. Hogyan szoktassam le a kuty�mat, hogy beleharapjon vagy megr�gjon dolgokat?
A kuty�knak r�gniuk kell ahhoz, hogy cs�kkents�k a stresszt �s levezess�k felesleges energi�jukat. A kiskuty�k fogz�sa pedig a fejIõd�s szerves r�sze. Ha kuty�ja olyasmit r�g meg, ami t�l van egy hat�ron, mondja m�ly hangon "Ne!" vagy hogy "F�j!". Ezut�n adjon kuty�j�nak egy biztons�gosan r�ghat� j�t�kot. Azt�n dics�rje meg j� viselked�s��rt. Ne felejtse el, hogy kuty�j�nak biztons�gosan r�ghat� j�t�kot adjon r�gi h�ztart�si eszk�z�k, pl. r�gi cipõk helyett, mert azzal arra biztatn�, hogy az �j cipõket is megr�ghatja. Ker�lje el a "k�t�lh�z�sos" j�t�kokat, mert azzal is az agressz�v viselked�sre biztatja.

4. A kuty�m folyton �s. Van megold�s?
Az �r�k�s �s�s a kuty�k egyik legzavar�bb szok�sa. Sajnos erre nincs egyetlen j� v�lasz, hogyan oldjuk meg ezt a probl�m�t.

Bizonyos esetekben az �s�si �szt�n az adott fajta �r�ks�ge. B�r egyes kuty�k, a fajt�t�l f�ggetlen�l jobban fog�konyak az �s�sra, ha egyed�l maradnak a kertben hosszabb idõre. Az �s�s gyakran az unalom eredm�nye �s lehet tanult viselked�s egyes kuty�kn�l.

Pr�b�l lehûlni
A ny�ri h�napokban, ha kuty�ja �s egy g�dr�t, hogy lehûtse mag�t, gondolja meg, hogy tudna ny�jtani neki egy hûv�sebb helyet, pl. egy ernyõ fel�ll�t�s�val vagy a h�zba, pinc�be beenged�s�vel. Bizonyosodjon meg r�la, hogy �rny�kban tud lenni a nap folyam�n �s hogy mindig van elegendõ friss iv�v�z sz�m�ra.

K�borl�si v�gy
Vannak kuty�k, akik hajlamosak a k�borl�sra �s elkezdenek kaparni a ker�t�s alatt, hogy kijussanak az udvarr�l. Ha kuty�ja pr�b�l elsz�kni, pr�b�lja kital�lni, mi�rt akar elmenni otthonr�l. Lehet, hogy egyszerûen csak unatkozik vagy egy cs�b�t� kan vagy szuka b�rja mehetn�kre. Ez ut�bbi esetben �rdemes elgondolkodni kuty�ja ivartalan�t�s�n. Egy ivartalan�tott kutya �ltal�ban nyugodt �s nem v�gyik el.

Ha szinte lehetetlennek tal�lja leszoktatni kuty�j�t az �s�sr�l, jel�lj�n ki neki egy "�s�ter�letet". Ha a kutya a kijel�lt ter�leten �s, dics�rj�k �s jutalmazzuk meg figyelm�nkkel �s egy jutalomfalattal. Ha pedig a kutya a ter�leten k�v�l �s �s rajtakapjuk, akkor egy hat�rozott "Ne!" is elt�ntor�that� lehet.

5. Hogy tan�tsam meg a kuty�mat, hogy ne ugr�ljon fel az emberekre?
T�bbnyire ezt a viselked�st k�ly�kkuty�k, kiskuty�k �s olyan kuty�k mutatj�k, akiket soha nem neveltek arra, hogy ne ugorjanak emberekre. A kuty�k egy ok miatt ugranak az emberekre: hogy figyeljenek r�juk. Ez�rt van az, hogy pont a k�ly�kkutya, akit nem akartunk megsimogatni felugrik r�nk. Tan�tsa meg kuty�j�t, hogy "�lj�n le" a figyelm�nk�rt vagy elismer�s�nk�rt. Ha felugrik, hajoljon a kutya fel� �s m�ly hangon mondja azt: "Le!" Nem is lesz m�s v�laszt�sa, mint hogy h�tr�ljon �s amikor ezt teszi, akkor tan�tsa meg �lni. Jutalmazza meg, ha engedelmeskedik. Nemsok�ra m�st se kell csin�lnia, mint hogy azt mondja "�l!", �s a kutya m�ris teljes�ti, mert tudja, megjutalmazz�k.

6. Igaz, hogy a k�ly�kkuty�kat nem szabad kiengedni?
Igaz, hogy a k�ly�kkuty�kat nem szabadna olyan helyre engedni, ahol k�zvetlen kapcsolatba ker�lhetnek be nem oltott kuty�kkal, de ez nem jelenti azt, hogy egy�ltal�n nem lehet õket kiengedni. Tulajdonk�ppen az egyens�lyt kell megtal�lni ak�z�tt, hogy a k�ly�kkutya ne legyen megbeteged�s kock�zat�nak kit�ve, m�gis t�rsas k�zegben lehessen. Olyan helyeken, ahol meg van gyõzõdve r�la, hogy biztons�gos �s nem j�rk�lnak be nem oltott kuty�k vagy r�k�k, nyugodtan kiengedheti k�ly�kkuty�j�t.

7. Mennyi idõ alatt tudom megtan�tani kuty�mnak, hogy szobatiszta legyen?
A szobatisztas�gra szoktat�s idõszaka k�ly�kkuty�nk�nt v�ltoz�. Vannak, akik szinte azonnal r��reznek, vannak, akiknek f�l �vbe is ker�lhet. Semmik�pp ne felejtse el, hogy a k�ly�kkuty�k kb. 6 h�napos korukig nem tudj�k megb�zhat�an kontroll�lni magukat, �gy elõfordulhatnak v�letlen balesetek. Az alomra szoktat�s ideje f�gg a kiskuty�t�l, de f�gg a mi befektetett idõtõl �s energi�t�l is.

8. Mi a leghat�konyabb m�dja a szobatisztas�gra szoktat�snak?
A legegyszerûbb m�dja a k�ly�kkutya szobatisztas�gra szoktat�s�nak, hogy kiz�rjuk a lehetõs�g�t annak, hogy a kutya hib�zzon. Ez l�nyeg�ben azt jelenti, hogy elvigye kuty�j�t arra a helyre, ahol szeretn�, hogy az sz�ks�g�t elv�gezze, amikor �gy gondolja, hogy ennek ideje. Ennek pedig �tkez�sek, iv�s, alv�s �s valamely tev�kenys�g vagy j�t�k ut�n van ideje.
Ink�bb vezesse, mint hogy vigye a kuty�t a h�zon k�v�lre (vagy ahhoz a pap�rhoz, melyet erre a c�lra v�lasztott), amikor a k�ly�kkutya elkezd k�rbeszagl�szni �s k�rbej�rni, mintha sz�ks�g�t akarn� v�gezni, azt�n kezdje dics�rni, kedvesen, nehogy elvonja a kutya figyelm�t. Megtan�thatja kuty�j�t arra is, hogy parancsra induljon a sz�ks�g�t v�gezni, ha �sszek�ti a fenti proced�r�t a "Gyer�nk!" paranccsal. Amikor pedig a kutya v�gzett, dics�rje sokat, esetleg jutalomfalatot is adhat neki. Min�l sûrûbben v�gzi ezt a cselekv�ssort, ann�l gyorsabban fog k�ly�kkuty�ja r�kapni erre a szok�sra. Gyõzõdj�n meg r�la, hogy amennyire csak lehet, fel�gyeli kuty�j�t, hogy �gy megakad�lyozhassa az esetleges baleseteket.

9. Mit csin�ljak �jszaka vagy amikor nem tudok otthon lenni?
Az eg�szen fiatal k�ly�kkuty�knak sokszor minden 3-4 �r�ban kell a sz�ks�g�ket v�gezni. Annak �rdek�ben, hogy elker�lje, hogy kuty�ja alkalmatlan helyen v�gezze sz�ks�g�t, haszn�ljon egy kosarat ketrec vagy benti kutya�lat. Ezek alkalmasak arra, hogy szobatisztas�gra szoktass�k a kiskuty�t, ha megfelelõen haszn�lj�k õket. A kutya�lak vagy kosarak az�rt alkalmasak a k�ly�kkutya szobatisztas�gra szoktat�s�ban, mert a kuty�k nem szeretnek az �gyukban vagy az etet�si ter�let�k�n v�gezni sz�ks�g�ket, ami egy �szt�n�s viselked�sforma, amivel tiszt�n tartj�k a k�z�s almot. Ha m�gis baleset t�rt�nik, ne b�ntesse meg a kuty�t!

10. Mit csin�ljak, ha rajtakapom k�ly�kkuty�mat, hogy a lak�sban v�gzi sz�ks�g�t?
Semmilyen b�ntet�s sem igaz�n haszn�lhat� a kiskutya szobatisztas�gra szoktat�s�ban, ak�rmilyen bossz�s is �n, ha megt�rt�nt a "baleset". Ne felejtse, hogy kuty�ja ezt nem k�szakarva csin�lja ezt, csak, hogy �nt bosszantsa, lehet, hogy csak hirtelen �rte a sz�ks�g vagy m�g nem �rtette meg, hogy �n mit igyekszik megtan�tani neki. A b�ntet�s kifejezetten hat�stalan, ha m�r eltelt egy j� adag idõ ak�z�tt, hogy kuty�ja elv�gezte dolg�t �s hogy �n megtal�lta az eredm�nyt. Ha egy t�cs�ra bukkan, jobb azt feltakar�tani, �s legk�zelebb figyelni �s akkor ott helyben megtan�tani a kuty�t a helyes dologra. Gondolja �t, hogy �n mindent j�l csin�lt eddig? Eleget viszi-e ki a kuty�t? El�g hamar dics�ri-e meg a kuty�t, ha �gyes volt?

11. Melyek a kutya testbesz�d�nek jellegzetes p�ld�i?
A kuty�k nagyon t�rsas l�nyek, gy�kereik a farkasok falkaszervezõd�s�ig vezetnek vissza. Minthogy t�rsas k�zegben �lnek (h�zi kedvencekn�l ez az emberi csal�djuk), kifejlesztettek egy �sszetett nyelvet, haszn�lnak arckifejez�seket, k�l�nb�zõ testtart�sokat �s farok mozg�st. Ahogy a kuty�k megtanulj�k a mi k�zjeleinket, �gy igazs�gos, ha mi is megtanulunk n�h�nyat az õ kifejez�seikbõl.

Agresszi�: f�lei elõre vagy h�trafel�, r�tapadva vagy k�zel a fejhez, szemei �sszeszûk�lve, vicsorg� fogak, nyitott ajkak, teste fesz�lt �s domin�ns; farka p�ffeszkedõn magasan �s egyenesen felfel�; ak�r fog�t vicsorgathatja �s moroghat.

�ber: f�lei fordulnak, hogy hallja a hangokat, szemei t�gra nyitva; sz�ja csukva vagy kiss� nyitva; farka felfel� �s cs�v�lja, testtart�sa norm�lis, csendesen mozog.

Nyugtalan: f�lei kiss� h�trafel� csapva; szemei szûkek; sz�j�val grimaszol; teste fesz�lt, lehet, hogy engedelmes p�zba ereszkedve; a kutya ak�r szûk�lhet is.

�ntudatos/domin�ns: f�lei elõre; szemei szûkek; sz�ja z�rva; magas, uralkod�; farka p�ffeszkedõn felfel� vagy egyenesen ki�ll a testbõl; ak�r moroghat is m�ly hangon.

Izgatott: f�lei �lesen elõre; szemei nagyra nyitva �s �berek; esetleg zih�l, levegõ ut�n kapkod; fel-al� j�rk�l; cs�v�lja a fark�t, melyet felfel� tart; kuty�ja ak�r t�bb, r�vid ugat�st hallathat vagy moroghat.

F�l: f�lei laposan h�tratapadva a fejre vagy alacsonyan a fejhez; szemei szûkek, kil�tszhat a szeme feh�rje; teste meglapul al�zatos p�zban; reszket �s remeg; csahol�, morg�, ny�sz�rgõ hangokat hallathat.

Bar�ts�gos: f�lei hetyk�n felfel� �llnak; szemei nagyra nyitva �s �berek; sz�ja nevet; farka felfel� vagy el a testtõl; cs�v�lja a fark�t; kuty�ja csaholhat, ny�sz�r�ghet, ugathat.

Õrzõ-v�dõ: f�lei elõrefel� �llnak, szemei t�gra nyitva; sz�ja nyitva, fogai kivillannak; teste fesz�lt �s merev; a nyakszõrzete fel van borzolva; felmagasodik; farka merev �s el�ll a test�tõl; ugat�sa hangos �s agressz�v �s a kutya esetleg moroghat �s fog�t vicsorgathatja.

Vid�m: f�lei elõrefel� �llnak, szemei t�gra nyitva �s j�tkosak; a kutya izgatott lehet �s zih�lhat; �l�nken cs�v�lja a fark�t �s izgatottan ugathat vagy j�t�kosan moroghat; teste nyugodt, mellsõ r�sze leereszkedve, esetleg fel-, le ugr�lhat �r�m�ben vagy k�r�zhet �n k�r�l.

Kergetõzõ: f�lei elõre szegezõdnek; szemei �berek; esetleg liheghet; teste fesz�lt �s behajl�tott l�bakkal fut�sra k�sz vagy meglapulva ugr�sra k�sz; farka egyenesen kiny�lik a test�bõl, hangtalan, esetleg v�rakoz�an morog.

Engedelmes/Al�zatos: f�lei lefel� konyulnak �s r�lapulnak a fejre; szemei r�snyire szûk�lnek; vigyorog; orr�val b�kd�si vagy nyalogat egy m�sik �llatot vagy embert; a f�ldre fekszik, mellsõ mancsa felemelve vagy a f�ldre fektetve; esetleg cs�p�gõ vizelet; farka lent vagy a l�bak k�z�tt; esetleg m�ly hangon csahol vagy ny�sz�r�g.

12. Melyek a legl�that�bb testi jelei, hogy kuty�m idõs�dik?
Gyakran a kuty�k idõsebbek, mint gondoln�nk. Neh�z megbecs�lni, hogy egy mennyire sz�m�t az idõseknek, mert jelentõs k�l�nbs�gek vannak a k�l�nb�zõ fajt�k k�z�tt. �ltal�noss�gban, a kistestû kuty�k �lnek a legtov�bb (Yorkshire Terriert 10 �vesen tartjuk �regnek), m�g a nagytestû kuty�k �lettartama relat�v r�vid (egy d�n dogot m�r 6 �vesen idõsnek tekinthet�nk).

Testi passzivit�s
Ha a kutya nehezen �ll fel, miut�n lefek�dt egy kis idõre, utalhat arra, hogy �z�letei kezdenek elhaszn�l�dni. Vannak kuty�k, akik kev�sb� sz�vesen indulnak s�t�lni �s ink�bb egy j� meleg �gyban fekszenek �sszeg�mb�ly�dve.

Hajhull�s
A bõr sz�raznak �s pikkelyesnek tûnhet, m�g a szõrzet durv�bb�, v�konyabb� v�lhat, s�t�t foltokkal vagy õsz szõrsz�lakkal tark�tva. Gyakran a szõrzet matt, sz�ne pedig kev�sb� �l�nk lesz.

Lehelet
A rossz fogak, ill. az �nygyullad�s egy�tt j�rhat azzal, hogy a kuty�nak rossz lehelete lesz �s k�ptelen lesz enni. Ennek egy tipikus jele, ha a kutya kiejti az �telt a sz�j�b�l, ill. ha erõteljesen csorog a ny�la vagy mancs�val a sz�j�n�l kaparg�l. A szem alatti duzzanatok arra utalhatnak, hogy a kuty�nak foggy�k�r-t�lyoga van, ezt �llatorvosnak kell megvizsg�lnia.

Csom�k �s daganatok
Szem�lcs�k, zs�rcsom�k, de m�g daganatok is megjelenhetnek idõskorban. Vizsg�ltassa meg ezeket �llatorvossal, hiszen a korai felismer�s megmentheti kuty�ja �let�t.

Vizelettart�si probl�m�k
Inkontinencia: idõnk�nt a kutya v�zig�ny�nek megv�ltoz�s�val kapcsolj�k �ssze, m�skor a f�j� �z�letekkel, melyek megnehez�tenek egy adott testtart�sban �ll�st.

Szellemi �bers�g
Sok idõs kutya �sszezavarodik �s k�ptelen felismerni a k�rnyezet�t, nem hallgat a nev�re vagy a gazd�j�ra! Kev�sb� �rdekli, hogy mi t�rt�nik k�r�l�tte, sõt m�g az enni is alig hajland�. Vannak kuty�k, akik unottak �s levertek, m�g m�sok engedetlenn� vagy hamiss� v�lnak. Sok �reg kutya pedig nyugtalan lesznek, ha ak�rmennyi idõre is egyed�l hagyj�k.

Alv�s
Sok idõs kutya t�bbet alszik nappal �s kevesebbet �jszaka. Vannak, akik �jszaka a lak�sban k�sz�lnak f�j� iz�leteik, feled�kenys�g�k vagy ak�r mag�nyoss�guk kapcs�n.

13. A kuty�m idõs�dik. Hogyan k�nny�thetem meg az �let�t?
Ha kuty�ja az �reged�s jeleit mutatja, a k�vetkezõket teheti:

• Szereljen fel r�mp�kat, hogy kuty�ja k�nnyebben jusson vissza a h�zba a kertbõl.
  
• J�l sz�r�tsa meg kuty�j�t, ha esetleg s�t�l�s k�zben meg�ztak volna.
  
• Az �z�leti gyullad�sban szenvedõ kuty�k neh�zkesen �llnak fel, ha egy idõre lefek�dtek, ez�rt finoman d�rzs�lje meg izmaikat, hogy bemelegedjenek �s kicsit old�djon g�rcs�ss�g�k.
  
• Az agy oxig�nell�t�s�ban val� v�ltoz�s �regkorban azt jelenheti, hogy a kuty�k val�sz�nûleg jobban eml�keznek azokra a dolgokra, amik a m�ltban t�rt�ntek, mint arra, ami tegnap esett meg. �sszezavarodnak. Ak�r egy kis �jratan�t�s sz�ks�ges lehet. Gyakran a jutalomfalatok k�l�n�sen j� eszk�zei lehetnek egy idõs kutya �jratan�t�s�ban. Az eledel nagyon j� motiv�ci�, ugyanakkor a kev�sbe akt�v, �reg kuty�kn�l k�l�n�sen vigy�zni kell az elh�z�sra.
  
• Lehet, hogy a t�pl�l�kadagokat �jra lehet gondolni, hiszen az idõsebb kuty�k �ltal�ban kev�sb� akt�vak �s kevesebb kal�ri�t ig�nyelnek. �m n�h�ny kuty�n�l, k�l�n�sen az idõsekn�l ak�r t�bb kal�ri�ra is sz�ks�g lehet. A l�nyeg, hogy mindig figyelj�nk oda a kutya s�ly�ra.
  
• A l�t�s �s hall�s roml�sa cs�kkentheti a kutya azon k�pess�g�t, amellyel a k�rnyezete esem�nyeire reag�l. Lehet, hogy nem �dv�zli azonnal, ahogy �n hazat�r, mert nem veszi �szre az �rkez�s�t. Vizsg�lja meg, hogyan seg�thetn� a vaks�g vagy s�kets�g eset�n.
  
• Az idõs kuty�kn�l kialakulhat a zivatart�l val� f�lelem. A mennyd�rg�s morajai felerõs�dhetnek a kutya magas frekvenci�j� hall�sa miatt.
  
• Gyõzõdj�n meg r�la, hogy a kutya fekvõhelye sz�raz, meleg, huzatt�l mentes helyen legyen.