El�re meg kell fontolnunk, hogy milyen nem� legyen a cica. A n�st�nyek gyeng�debbek, kisebbek, jobban szeretik a simogat�st, mint a h�mek, de ivar�rettkor ut�n sok gond van vel�k. Kor�n (ak�r m�r 5-6 h�napos korban) megkezdik az ivarz�st, �s ez nagyj�b�l 14 napos ciklusokban ism�tl�dik. Ha m�dja van r�, akkor ilyenkor kisz�kik, �s p�rt keres mag�nak. �vente 2-3 almot is sz�lhet, �gy �let�ben ak�r 100 ut�dnak adhat �letet. Ez�rt nemcsak a sz�l�ssel j�r� kellemetlens�ge, valamint egyes betegs�gek megel�z�se miatt javasolt a n�st�ny macsk�t ivartalan�tani, hanem ezzel egy kij�r� macska nem k�v�nt szaporulat�t is megel�zhetj�k, cs�kkenthetj�k a k�borl�, beteg, betegs�get hordoz� �llatok sz�m�t, ami fontos �llatv�delmi szempont. Nem v�letlen, hogy az �llatv�d� szervezetek kifejezetten javasolj�k mind a kand�rok, mind a n�st�nyek ivartalan�t�s�t.

A feln�tt h�m tart�sa sok kellemetlens�ggel j�r, ivar�rett kor�ra alakul ki fr�csk�l�si szok�sa, ehhez vizelet�t haszn�lja (megfelel� id�ben elv�gzett ivartalan�t�ssal ez a probl�ma is megel�zhet�). Ha teheti, gyakran elcsavarog, a k�rny�k kand�rjaival �lland� csat�kat v�v, sebeket �s s�r�l�seket szerez. A s�r�l�sekkel ak�r gy�gy�thatatlan fert�z� betegs�geket (leuk�zis, FIV) is kaphat, illetve tov�bbadhat. Ha nincs szabad kij�r�sa, akkor panaszosan ny�vog.

K�lyk�t vagy feln�ttet?

A macskak�lyk�k 7-8 hetes korukig maradjanak az anyjuk �s testv�reik k�z�tt, ami sz�mukra biztons�got ny�jt, a tov�bbi eg�szs�ges fejl�d�s�hez elengedhetetlen. (Ez id� alatt megtanulja, hogy a kutya, az idegen ember, az aut� vesz�lyes lehet.)

A 8-9 hetesn�l id�sebb macsk�kn�l viszont m�r probl�m�t okozhat az, hogy el�rehaladt az eredeti k�rnyezethez val� idomul�suk, �gy gyakran elk�borolhatnak.

Fajmacsk�t vagy k�z�ns�ges cic�t?

A ritka fajtatiszta macska t�bb t�zezer vagy ak�r t�bb sz�zezer forintba is ker�lhet, a "k�z�ns�ges" cic�t pedig legt�bbsz�r aj�nd�kba kapjuk vagy befogadjuk.

Ami az intelligenci�t illeti, az egyes macsk�k k�z�tt n�ha el�g �les k�l�nbs�gek vannak. Vannak �gynevezett t�lteny�sztett "butusok", a feh�r macsk�k k�z�tt lehetnek s�ket �llatok, �s akadnak olyanok is, amelyek csak cs�sz�rmetsz�ssel tudnak k�lykezni, vagy ha jelen van a gazd�juk is. Ezeket a macsk�kat nem javasoljuk tart�sra, m�g ha d�jazottak is.

A hossz� sz�r� �llatok t�bb gondoz�st ig�nyelnek, mint a r�vid sz�r�ek, k�l�n�sen sz�rv�lt�s idej�n naponta kell �ket f�s�ln�nk, a k�zb�ls� id�ben pedig legal�bb 2-3 naponta. Hobbitart�sra minden esetre a kever�k cic�kat javasoljuk, mert b�r vadabbak �s kev�sb� h�zias�that�k, mint a belteny�sztett p�ld�nyok, de sokkal sz�v�sabbak, �s a jellem�k is jobban hasonl�t egy igazi macsk��ra.

Egyet vagy t�bbet?

Nagy lak�sban vagy ha kert�nk van, tarthatunk k�t �llatot, lehet�leg egy alomb�l val� testv�reket. �k j�l ismerik egym�st, j�tszhatnak egym�ssal, de lehet�s�g�k van arra, hogy kit�rhessenek egym�s �tj�b�l.

Fontos, hogy minden �llatnak legyen k�l�n pihen�helye. Ha a testv�rek egyike kand�r, a m�sik pedig n�st�ny, akkor legk�s�bb 7-8 h�napos korukban felt�tlen�l kasztr�ltassuk, illetve steriliz�ltassuk �ket.

Hossz�- vagy r�vidsz�r�t?

A napi f�s�l�sre m�r k�ly�kkorban r� kell szoktatni a macsk�t, ez k�l�n�sen a hossz� sz�r�ekn�l fontos (ilyenkor a gazdi szeretet�t �s t�r�d�s�t is jobban �rzi az �llat). N�mely f�s�l�shez nem szokott hossz� sz�r� macsk�t nyugtat�val, esetleg �llatorvosi seg�ts�ggel fel�letes, enyhe altat�sban lehet csak megf�s�lni. Ilyenkor gyakran m�r nem is lehet az �sszecsom�sodott, �sszefilcesedett bund�t kikef�lni, hanem a csom�kat ki is kell v�gni.

A r�vid sz�r� macsk�k rendben tart�sa sokkal k�nnyebb, mert durva fel�let� nyelv�kkel k�pesek rendben tartani bund�jukat, �gy maguk gondoskodnak a kilazult sz�rsz�lak elt�vol�t�s�r�l. Ez azonban kor�ntsem helyettes�ti a f�s�l�st, amit r�vid sz�r� macsk�k eset�ben 2-3 naponta kell elv�gezni.

A macska �s t�bbi h�zi�llat kapcsolata

Sz�mtalan olyan csal�dot ismer�nk, ahol a macska j�l kij�n a kuty�val, s�t id�nk�nt a legjobb bar�tokk� v�lhatnak. Fontos azonban, hogy j�l elk�l�n�tett fels�gter�let�k legyen, ne kelljen osztozkodni az �lelmen �s az alv�helyen. Egyszer�bb �sszeszoktatni �ket, ha mindketten fiatalon ker�lnek hozz�nk (els� alkalommal f�rdess�k �ket ugyanazzal a samponnal, �gy azonos szaguk lesz). Az �sszeszoktat�sn�l nagyon fontos a gazdi t�relme �s az, hogy mind a k�t �llat egyforma m�rt�k� szeretetet �s odafigyel�st kapjon m�r a kezdetekt�l fogva.

A szobai d�szmadarakat, kiseml�s�ket, halakat, kisebb tekn�s�ket zs�km�nynak tekinti a macska, �s mivel a vad�sz�szt�n a g�njeiben van, �gy leggyakrabban nem tudjuk err�l leszoktatni.

Betegs�gt�netek a v�lasztand� cic�n�l

Amikor kiv�lasztjuk a k�lyk�t, a k�vetkez�kre k�l�n�sen �gyelj�nk:

Karakter

A macska igaz�n soha nem lesz h�zias�tott �llat, s b�r nagyon k�t�dhet a gazd�j�hoz, term�szetesen jobban �rzi mag�t szabadon, �s ha kidobj�k, a lak�shoz szokott macska is meg�l.

Ha haza�r�nk, nem ugrik a nyakunkba, mint egy kutya, de mindenhov� k�vet, macskam�dra �dv�z�l, orrocsk�j�t orrunkhoz �rinti, fej�t arcunkhoz sim�tja, dorombol, �s ha le�l�nk egyb�l az �l�nkbe telepszik, hogy simogassuk meg. Ha viszont olyan kedve van, akkor kit�r a gazdi simogat�sa el�l, esetleg f�jva vonul el kedvenc meleged�hely�re.