K�ls� �l�sk�d�k

Ide tartoznak a bolh�k, a v�rsz�v�- �s sz�rtetvek, a r�hatk�k, a kullancsok. A legnagyobb probl�m�t a bolh�k okozz�k. Egyr�szt neh�z a bolh�ss�got �szrevenni egy eg�szs�ges macsk�n, mivel az a rendszeres tiszt�lkod�sa sor�n megfogja a bolh�k z�m�t. Csak beteg, leromlott, mag�t nem megfelel�en �pol� �llatokban l�tni hemzseg� bolhasereget. M�sr�szt t�bbf�le betegs�get is okozhatnak: allergi�s b�rgyullad�st, v�rszeg�nys�get, galandf�rgess�get, s�t a bolha speci�lis, embert is megfert�z� (macskakarmol�si betegs�g) bakt�riumokat k�zvet�thet. A cic�k �lland�an vakar�znak, nyugtalanok. Alkalmazhatunk spray-ket (b�r �ltal�ban f�lnek a macsk�k sziszeg� hangt�l), b�r fel�let�re r�cseppenthet�, azon kereszt�l a szervezetbe felsz�v�d� oldatokat, hint�porokat, bolhanyak�rvet. A modern bolhaellenes szerek m�r tart�s (t�bbhetes) hat�s�ak, �s hat�konyabbak, mint a r�gebben haszn�lt bolhaporok �s f�rdet�szerek, nyak�rvek. Ha a macsk�nk rendszeresen kij�r - mivel tal�lkozhat szabadon �l� macsk�kkal -, �hatatlanul is bolh�s lesz, ha nem v�dekez�nk ellene. Tart�s �s megb�zhat� bolhamentess�get csak hossz� hat�s�, modern szerek rendszeres haszn�lata hozhat. C�lszer� ez �gyben �llatorvoshoz fordulni.

A r�h�ss�g f�leg a nyakon �s a fejen jelentkezik, a sz�r kihullik, a b�r fel�let�t k�regszer� p�rk bor�tja. Az �llat vakar�zik. El�g gyakori a r�hatkafert�z�s a k�ls� hall�j�ratban, amely nem terjed r� a b�rre. Az �l�sk�d�t�l fokoz�dik a f�lzs�r termel�d�se, ami a mikroszkopikus m�ret� atk�kkal �s azok anyagcsereterm�keivel egy�tt b�s�ges, enyh�n sz�raz, fekete sz�n� v�lad�kban mutatkozik. A cica r�zza a fej�t, �s gyakran v�resre kaparja a f�l�t �s k�rny�k�t. F�lkagyl�i v�r�mleny alakulhat ki, amit m�teni kell. Enyh�thet�nk a bajon, ha a hall�j�ratot paraffinos vatt�val kit�r�lj�k, atka�l� f�lcseppet cseppent�nk a f�lbe mindennap. Sajnos el�g makacs betegs�g, �s egy ellenkez� macsk�n�l gondot okoz a megfelel� tiszt�t�s.

A kullancsokat felt�tlen�l el kell t�vol�tanunk, mert a macsk�nkat zavarj�k, �s ezek is betegs�geket terjeszthetnek, b�r jelent�s�g�k j�val kisebb, mint emberek �s kuty�k eset�ben. Elt�vol�t�suk ugyan�gy t�rt�nik, mint az embern�l: szerezz�nk be egy kullancsfog� csipeszt, amellyel k�nnyen elt�vol�thatjuk az �l�sk�d�t. Ezenk�v�l k�zzel is k�nnyen ki lehet szedni: �vatosan fogjuk meg eg�szen a b�rn�l, a potroha t�v�n�l, vigy�zunk r�, hogy ne nyomjuk sz�t a potroh�t, majd jobbra-balra csavarjuk h�romszor-n�gyszer, �s kir�ntjuk.

Bels� �l�sk�d�k

A b�lben �l�sk�d� parazit�kn�l (galand-, ors�f�reg) gy�gyszeres kezel�st alkalmazunk. Ha a cica nem tudja eg�szben lenyelni a tablett�t, akkor apr�tsuk fel, �s keverj�k az �tel�be, �gy meg fogja enni. Kaphat�k paszta form�ban is f�reghajt� k�sz�tm�nyek. A f�reghajt� gy�gyszereket �llatpatik�kban �llatorvosi v�nyre v�s�rolhatunk. Javasolt a rendszeres f�reghajt�s m�dj�t az �llatorvossal megbesz�lni. Kij�r� macsk�knak j�val nagyobb es�ly�k van f�rgekkel fert�z�dni, ez�rt �ket negyed�vente mindenk�ppen c�lszer� f�regtelen�teni. S�lyosabb f�rgess�g eset�n ism�telni kell a k�r�t. A b�lf�rgek a f�reghajt�s ut�n sz�klettel t�voznak, de fontos azt is tudni, hogy f�rgek ellen nem kezelt �llat �r�l�k�ben el�g ritk�n l�tni f�rgeket, ez�rt ez alapj�n nem mondhatjuk ki, hogy a macsk�nkban nincsen f�reg. Legt�bbsz�r csak mikroszk�pos vizsg�lattal lehet megtal�lni a f�rgess�get igazol� f�regpet�ket. A leggyakoribb az ors�f�regfert�z�s, amelyet a kismacsk�k m�r a szop�skor meghaphatnak anyjukt�l, ez�rt m�r 4 hetes korukban kell �ket kezelni, majd ezut�n m�g n�h�ny alkalommal k�thetente. �rdemes odafigyelni a rendszeres f�regtelen�t�sre, mivel a macska (�s a kutya is) ors�f�rge embert is megfert�zhet. Igaz, hogy emberben nem alakul ki a kifejlett f�reg, de a f�regl�rva s�lyos eg�szs�gk�rosod�st is okozhat f�leg gyermekek k�r�ben. Szint�n gyakori a galandf�rgess�g is. Ezen f�rgek r�szben nyers zs�km�ny�llat (eg�r, patk�ny) elfogyaszt�s�val, r�szben bolh�szkod�s �tj�n jutnak be a macska szervezet�be l�rv�k form�j�ban. A galandf�rgess�g gyakran szabad szemmel is l�that�: az �r�l�kben 4-5 mm hossz�, uborkamag alak�, friss �llapotban mozg� galandf�reg�zek tal�lhat�k.