Boxer, az orrbagy�rt izomgoly�

Vannak, akik szerint a boxert jelleme az emberi term�szethez legk�zelebb �ll� kuty�v� teszi. Nos, e kijelent�s nyilv�n kiss� szubjekt�v, hisz �ltal�ban minden rajong� saj�t kutyafajt�j�r�l �ll�tja ugyanezt, de t�ny, hogy a boxerek mark�ns megjelen�s�kkel, karak�ns�gukkal, ugyanakkor szeretetteljes lelk�kkel val�ban egyedi karaktert k�pviselnek a kutyafajt�k soksz�n� vil�g�ban.

M�g Konrad Lorenz professzor is elismer�en sz�l r�luk Ember �s kutya c�m� k�nyv�ben, noha a term�szettud�s igencsak saj�tos m�don kategoriz�lta a k�l�nb�z� fajt�kat. Szerinte a kuty�k egy r�sze a sak�lt�l (aureus v�r� kuty�k), m�sik r�sze a farkast�l (lupus v�r� kuty�k) sz�rmazik. Az �ltala aureus v�r�nek b�lyegzett kuty�kat helyenk�nt meglehet�s len�z�ssel, olykor-olykor igencsak cinikusan kezelte. Ezek a fajt�k – v�lem�nye szerint – sosem n�nek f�l, ragaszkod�suk gy�ker�t egy �leten �t tart�, infantilis sz�l�-gyermek kapcsolattal jellemezte, amely min�s�g�ben fel sem �rhet az �ltala oly nagyra becs�lt lupus v�r� fajt�k – � az �szaki fajt�kat �s a chow-chow-t �rtette ezalatt – lovagias bar�ts�g�hoz. E sark�tott �s vitathat� felfog�s dac�ra is m�ltatta a boxereket: „Eszemben sincs, hogy lebecs�ljem a der�k, kev�sb� komplik�lt idegrendszer� kuty�kat, s�t ellenkez�leg, nagyon kedvelem a boxereket, meg a nagyobb test� terriereket, hisz olyan der�sen karak�nok, olyan �nzetlen�l ragaszkod�k, hogy m�g a nem t�lzottan tehets�ges nevel�k sem igen tudj�k megrontani �ket.” Lorenz n�zeteit ismerve, ez nem kis dics�retnek sz�m�t.

(Megjegyzem, hogy a k�s�bbi tudom�nyos kutat�sok egy�rtelm�en bizony�tott�k, hogy a kutya csak �s kiz�r�lag a farkast�l sz�rmazik, ez�rt Lorenz nyilv�nosan visszavonta a sak�l-farkas eredet elm�let�t.)

Egy m�sik – �ltalam nagyon kedvelt �r� – James Herriot �llatorvos, Kuty�k a rendel�mben c�m� m�v�nek egyik fejezet�ben b�b�jos humorral �s nagyon �rz�kletesen form�l k�pet a boxerr�l. A t�rt�net f�szerepl�je Cederic (Szedrik) �l�nk, energikus �s bar�ts�gos boxer kan, aki k�l�n�sen neh�z helyzetekbe hozza arisztokrata gr�fn� gazd�j�t. T�bbek k�z�tt siker�l meghi�s�tania egy eleg�ns partyt, ahov� v�letlen�l beszabadulva, j�t�kos gomb-let�p�sekkel, tekint�lyes mennyis�g� ny�l sz�tfr�csk�l�s�vel, bar�tkoz� slicc-szagolgat�sokkal �s megsemmis�t� erej� szellent�sekkel vil�gg� kergeti a kifinomult k�kv�r� vend�gsereget. A fejezet v�g�l happy enddel z�rul, Cederic a j�lelk�, �m kev�sbe pall�rozott elm�j� kert�sz tulajdon�ba ker�l, aki mellesleg egy gyermekkori betegs�gb�l kifoly�lag elvesztette szagl�s�t…

Mindez persze nem azt jelenti, hogy aki boxert v�laszt, sz�moljon megrend�t� „g�zt�mad�sokkal”, sokkal ink�bb a fajta saj�tos �s der�s karakter�t �rz�kelteti.

A mai boxer bar�ts�gos egy�nis�g�t, egyedi b�j�t �s j�kedv� l�ny�t ismerve, neh�z elk�pzelni, hogy eredeti szakm�j�t tekintve a boxer hat�r�rkutya.

Annak ellen�re, hogy bulldogos k�lseje angol sz�rmaz�st sejtet, a boxer – b�r teny�szt�s�be angol bulldog is keveredett – n�met fajta. Eredetileg molosszusok lesz�rmazottja. �se az �kori h�d�t�k oldal�n, harci kutyak�nt keveredett Eur�p�ba, ahol a k�z�pkorban szarvasra, vaddiszn�ra �s medv�re vad�sztak vele, k�s�bb pedig v�res viadalokon jeleskedett, ahol medv�k �s bik�k ellen harcolt, mint „bullbeiser”(bikaharap�). Ez volt az a kutya, amelynek felhaszn�l�s�val, valamint egy�b fajt�k, legink�bb angol bulldog keresztez�s�vel megsz�letett a fajta, melyet M�nchenben megrendezett ki�ll�t�son 1895-ben pr�bakateg�ri�ban ind�tott�k. Term�szetesen ezek az �llatokon volt m�g mit csiszolni, m�ret�k kisebb, sz�n�k f�k�nt r�tes foltokkal d�sz�tett feh�r volt. Megjelen�s�kben m�g k�zelebb �lltak a bulldoghoz, mint a ma ismeretes boxerhez. Teny�szt�i valamivel k�s�bb, 1920-ban v�gleges�tett�k a standardot, majd 1924-ben hivatalosan is elismertett�k a boxert, mint szolg�lati kuty�t. Ha az angolok terrier-, akkor a n�metek szolg�lati kutya-fetisiszt�k. Gyorsan tal�ltak is feladatot �jdons�lt szolg�lati fajt�juk sz�m�ra, m�gpedig a hat�rv�delmet, annak mind orrot, mind harci k�szs�get ig�nyl� feladataival egy�tt. Egyesek szerint a teljesen feh�r egyedeket is az�rt tiltott�k ki a teny�szt�sb�l 1925-ben, mert felt�n� sz�n�k haszn�lhatatlann� tette �ket a munk�ra. Ez a szab�ly m�ig �rv�nyben van, azaz a feh�r egyedek nem teny�szthet�k, a feh�r sz�n pedig nem fedhet a testfel�let egyharmad�n�l nagyobb ter�letet.

Amikor egy izmos, sz�r�s tekintet� boxerre pillantunk, ak�r elfogadhat� is lehet az eredeti c�lkit�z�s, �m ha n�h�ny kuty�t szem�lyesen is megismert�nk a fajt�b�l, mindez m�r kev�sb� mag�t�l �rtet�d�. Volt szerencs�m t�bb boxerrel ismerets�get k�tni, �s soha nem fordult meg a fejemben, hogy � is az �rz�-v�d� fajt�k csoportj�ba tartozik. Nem mintha a boxer nem lenne b�tor, s�t rettenthetetlen �llat, de v�gtelen kedvess�ge, ny�ltsz�v� �s bar�ts�gos jelleme miatt, sz�momra mindig is kil�gott az �rz�-v�d� fajt�k sor�b�l.

Nem felt�tlen�l baj ez, hisz val�sz�n�leg ennek k�sz�nheti a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en fel�vel� karrierj�t. Ekkor ugyanis n�pszer�s�ge robban�sszer�en megn�vekedett, amelyben komoly szerepet j�tszhatott k�l�nleges, mag�val ragad� egy�nis�ge.

A boxer ugyanis – mintha meg akarna felelni a Lorenz-f�le kinyilatkoztat�snak – �r�k gyermekk�nt viselkedik �s m�g �lete hajnal�n is �nfeledten boh�ckodik gazd�j�nak, amelyet hivatalos form�ban „szertelens�gnek” szokt�k titul�lni. Emellett term�szetesen, mint minden gyermekben, a boxerben is folyamatosan buzog a k�v�ncsis�g, tettrek�szs�g �s j�t�koss�g, �s ezt szinte kiapadhatatlan energia t�pl�lja. Az a fajta vid�m lelkesed�s, ahogy a boxer mindenbe bele�ti t�mpe orr�t, szint�n jellegzetess�ge. Egy boxer teljes sz�vvel �s l�lekkel, valamint er�bedob�ssal csin�l mindent, azaz majdnem mindent, legink�bb azt, ami val�ban �rdekli.

A bulldog �st�l �r�k�lt konoks�g �s kitart�s a mai napig ki�tk�zik viselked�s�n. Ha id�nk�nt megmakacsolja mag�t, neh�z jobb bel�t�sra b�rni. Ilyenkor az akkur�tus k�vetkezetess�g jelenthet megold�st, mert csak �gy siker�lhet elt�r�ten�nk eredeti sz�nd�k�t�l.

Mivel rendk�v�l j�t�kos, emellett pedig m�rhetetlen�l ragaszkod�, kiv�l� eredm�nyeket �rhet�nk el a j�t�kos motiv�l�s m�dszer�vel, hiszen a j�t�koss�g �ll legk�zelebb alapterm�szet�hez.

Tekintettel arra, hogy �nfej�s�gre hajlamos �s meglehet�sen energikus fajta, nevel�s�n�l kell� hangs�lyt kell fektetn�nk a fegyelmez�sre is. A poroszos dressz�r�t nehezen viseli �s igencsak kil�t�stalan, s�t vesz�lyes pr�b�lkoz�s er�szakkal megt�rni makacss�g�t. M�g ha siker�l is, pont eredetis�g�t vesz�ti el, lelkileg t�nkre mehet.

Ha a kik�pz�s sor�n siker�l megteremten�nk a harm�ni�t a fegyelem, k�vetkezetess�g �s a j�t�kos motiv�ci� k�z�tt, akkor igen l�tv�nyos munk�t tudunk felmutatni boxer�nkkel. En�lk�l, azaz b�rmely elem mell�z�s�vel a fegyelmezetts�g m�s �rtelmet nyer majd sz�m�ra, �s boxer�nk csak a maga der�sen hanyag m�dj�n lesz engedelmes.

Jellemz� egy�bk�nt, hogy kiegyens�lyozott idegrendszer�nek �s gazd�j�hoz f�z�d� szoros viszony�nak k�sz�nhet�en m�g a tart�s�ra nem igaz�n alkalmas szem�lyek (pl. id�s emberek), szak�rtelmet n�lk�l�z�, vagy tapasztalatlan, els�kuty�s gazd�k kez�ben sem v�lik kezelhetetlen, f�kezhetetlen vad�llatt�. �n szem�ly szerint p�ld�ul egyetlen olyan h�rad�sra sem eml�kszem, amelyben boxer okozott volna bonyodalmat.

A boxer amellett, hogy szoros kapcsolatban szeret lenni gazd�j�val, ig�nyli a szellemi k�pess�geit megmozgat� feladatokat. Atletikus fel�p�t�se, robban�konys�ga, mozg�konys�ga �s tanul�sra val� fog�konys�ga els�rend� sportkuty�v� teszi. Kit�n� id�t�lt�s sz�m�ra az �rz�-v�d� sport, valamint az agility �s egy�b j�t�kos elfoglalts�gok. K�lf�ld�n a katasztr�fakuty�sok gyakran v�lasztanak boxert maguknak. Az, hogy minden adotts�ga ellen�re versenyeken, vagy kik�pz�seken alig l�tni boxert, t�bb okra vezethet� vissza. Egyr�szt a fajta n�pszer�s�ge Magyarorsz�gon a 70-es �vek k�rny�k�n tet�z�tt �s az id�k�zben v�gigs�pr� divathull�mok (pl. sz�nh�z�, harci kutya, stb…) egy kiss� h�tt�rbe szor�tott�k. M�sr�szt legt�bben a boxert, eredeti fazonj�hoz p�rosul� term�szete miatt legink�bb hobbic�lra, kiz�r�lag csal�di kuty�nak v�lasztott�k, holott mindm�ig oly nagyszer� k�pess�geket stabil idegrendszert, er�s �szt�n�s adotts�gokat felmutat� fajta, amelynek igenis a kik�pz�p�ly�kon lenne a helye. Sajnos azonban �gy fest, hogy a boxeresek z�me mindezzel nincs igaz�n tiszt�ban.

Az is t�ny, hogy b�r a boxerek a versenysport fegyelmez� �s �rz�-v�d� f�zis�ban kiv�l�an teljes�tenek, azonban karakteres megjelen�s�t biztos�t� fej- �s pofaszerkezet a talajmenti szimatmunk�ban nem igaz�n v�lik el�ny�kre. A nyomk�vet�sn�l a kuty�nak ugyanis orral szinte r� kell tapadni a talajra, amelyhez a boxernek eg�szen m�lyre kell ereszkedni �s nyilv�nval�, hogy ez a testtart�s hosszabb t�von kiss� k�nyelmetlen sz�m�ra. Emellett fizikai ig�nybev�tel, vagy izgalom hat�s�ra a boxer viszonylag hamarabban kezd lihegni, mint ny�jtottabb orr� t�rsai, �s ez n�mileg akad�lyozhatja a szab�lyos, z�rt sz�j� nyomkidolgoz�sban.

Kuty�k k�z�tt – az �rz�-v�d� fajt�khoz hasonl�an – alapvet�en domin�ns viselked�s�, de m�gsem kifejezetten k�teked� kutya. Persze, ha ellenfel�re akad, nem t�r ki a fenyeget�s el�l. Ezt a tulajdons�got l�tv�nyosan kihaszn�lj�k ki�ll�t�sokon is, ahol el�szeretettel �ll�tj�k egym�ssal szembe �ket, hogy a rivaliz�l� kuty�k, pattan�sig fesz�lt izmokkal m�g l�tv�nyosabban mutass�k magukat. Nem eg�szen ide tartozik, de a rivaliz�l�s, vereked�s kapcs�n mindenk�ppen kik�v�nkozik bel�lem egy – szerintem legal�bbis – s�lyos f�lre�rt�s tiszt�z�sa. Szinte minden szakirodalom el�szeretettel hozakodik el� a boxer saj�tos vereked�si st�lus�val: „…nev�t onnan kapta, hogy a vereked�st k�t l�bra �llva kezd,i �s mells� v�gtagj�val igyekszik leter�teni ellenfel�t…”, ez �rdekes megfigyel�s volna, ha igaz lenne… Megvallom, �n mindig is k�telkedtem eme �ll�t�s hiteless�g�ben. Kuty�sk�nt t�bb rangsorvit�nak is tan�ja voltam, de a fenti le�r�st finoman fogalmazva is er�s cs�sztat�snak tartom. Val� igaz, hogy a kuty�k a vereked�s kirobban�sa el�tt igyekeznek dominanci�jukat f�lre�rthetetlen�l kifejezni, amely legt�bbsz�r a m�sik f�lre val� r�t�maszkod�sban, fel�gaskod�sban �lt testet, ez azonban nem boxer specialit�s. Az pedig, hogy egy kutya „�tlegel�ssel” akarn� eld�nteni a rangsorvit�it, pedig komoly �s er�s fog�s� �llkapoccsal rendelkezik, h�t…nem csak megmosolyogtat�, de egyenesen bolonds�g volna. A kuty�k a harcot rendszerint v�llt-v�llnak vetve, taszig�l�sok, l�k�sek �s birk�z�s k�zepette, de �llkapoccsal v�vj�k. Ilyen harcmodorban pedig semmi j� nem sz�rmazna abb�l, ha az egyik f�l v�dtelen mancs�val ny�lk�lna vill�mgyorsan csattog� agyar� ellenfele ir�ny�ba. Egy�bk�nt boxertulajdonosok is meger�s�tettek abban, hogy kuty�jukon sosem figyelt�k meg a mindenhol hangoztatott „�k�lharcos” st�lust.

Szerintem teh�t a boxer (boxol�) n�v sokkal ink�bb a fajta fizikai megjelen�s�b�l ered, azaz az er�t�l duzzad�, felt�n�en izmolt testalkat �s t�mpe orr asszoci�ci�ja.

Ha m�r ennyit id�zt�nk a fajta k�zd�sportra utal� nev�n�l, nem mehet�nk el sz� n�lk�l amellett sem, hogy a boxer olyan f�jdalomt�r� k�pess�ggel rendelkezik, amelyre csak a sok �vtizede edz� karatemesterek tesznek szert. Tudok olyan boxerr�l, amelynek ny�lt l�bseb�t altat�s n�lk�l, minim�lis helyi �rz�stelen�t�ssel varrt�k �ssze, mik�zben a kutya b�b�natos bociszemekkel �s sz�vbemarkol� s�hajt�sokkal jelezte, hogy mennyire unja a proced�r�t.

Mint ahogy kor�bban elhangzott, a boxer ny�lt, bar�ts�gos kutya. Idegen emberekkel szemben nem bizalmatlan, az agresszivit�s, harap�ss�g t�vol �ll t�le. Sz�m�ra a legfontosabb, hogy kell� k�zels�gben legyen szeretett gazd�j�hoz. Ez�rt valamint r�vid sz�rzete miatt nemcsak alkalmas a lak�sban val� tart�sra, hanem kifejezetten ig�nyli is azt. A r�vidsz�r� kuty�kr�l �ltal�ban �gy tartj�k, hogy ink�bb lak�sba val�k. Nos ez r�szben igaz, de nem felt�tlen�l abban a form�ban, ahogy a legt�bben k�pzelik. A r�vid sz�rzet is vedlik, r�ad�sul, ha a boxer apr�, kem�ny sz�rsz�lai egyszer beveszik magukat a sz�nyeg, nadr�g, vagy zokni sz�veteibe, akkor a legagyaf�rtabb elt�vol�t�si k�s�rletnek is �lnokul ellen�llnak. A lak�sban val� tart�s teh�t legink�bb a kutya �rdekeit szolg�lja. Ez�ltal boxer�nk folyton az esem�nyek k�z�ppontj�ban lehet, m�sr�szt pedig nem kell kil�t�stalan �s eleve veres�gre �t�lt harcot folytatnia a hideggel szemben. Ha megb�k�l�nk a sz�r�radattal, a boxer nemigen okoz gondot a n�gy fal k�z�tt, mivel nem ugat�s �s alkalmazkod� fajta. Nyugodtan elmatat a bez�rts�gban, ha napi mozg�s- �s szeretetadagj�t megkapja. Ha valaki m�gis kertben akarja tartani boxer�t, akkor felt�tlen�l gondoskodjon a megfelel�en h�szigetelt, esetleg f�thet� kutyah�zr�l.

Arra is mindenk�pp �gyelni kell, hogy m�sik nagy ellens�g�t, a h�s�get elker�lj�k boxer�nkkel. R�vid orr� fajtak�nt „hamar kimelegszik”, amelyhez hozz�j�rul az is, hogy mindent nagy er�bedob�ssal csin�l, ez�rt p�ld�ul egy k�nikulai napon meggondolatlanul kezdem�nyezett �nfeledt labd�z�s ak�r v�gzetes is lehet sz�m�ra. Sajnos a boxer eset�ben gyakoriak m�g a sz�vprobl�m�k, amelyet egyesek szint�n t�lf�t�tt �letvitele k�ros velej�r�jak�nt �rt�kelnek, ez�rt veter�n kor� ebek ritk�n ker�lnek ki soraikb�l.

A boxert igen gyeng�d �rzelmek f�zik gazd�j�hoz, valamint annak csal�dj�hoz. Saj�tos pofaszerkezet�b�l ered�en rendk�v�l kifejez� arc- �s hangj�t�kra k�pes – a boxeresek �r�kat tudn�nak err�l mes�lni. Sz�momra k�l�n �lm�nyt jelentett, ha a futtat�n �sszetal�lkoztam Bonival, a fiatal boxer kannal, aki farok h�j�n nem csak teljes „testcs�v�l�ssal”, hanem sz�rcs�g�sek, f�jtat�sok �s pr�szk�l�sek eg�sz t�rh�z�val k�sz�nt�tt.

A boxeres arcfel�p�t�snek tal�n egyetlen, b�r ink�bb csak eszt�tikai h�tr�nya a ny�ladz�s. A boxer nem termel t�bb ny�lat, mint m�s fajta, de az eml�tett v�lad�k k�nnyebben �s rendk�v�l lelem�nyesen t�r utat mag�nak a lel�g� ajkak szeglet�b�l, hogy a k�zvetlen k�zel �ll� ember ruh�zat�n landoljon.

Ami�ta egykori hat�r�r hivat�s�t feladta, kiv�l� elfoglalts�got tal�lt mag�nak, megbecs�lt hobbi- �s sportkutya v�lt bel�le – eredeti fazonj�val �s egy�ni st�lus�val mindig k�pest mosolyt csalni gazd�i arc�ra. Egy�bk�nt mind magass�gban (53-63 cm), mind tests�lyban (24-35 kg) az ide�lis k�z�ptermetet testes�ti meg �s mint ilyen, t�pl�l�s szempontj�b�l meglehet�sen „felhaszn�l�bar�t” fajta.

Nagyszer� t�rsa fiatal, �letvid�m, gyerekes csal�doknak, ahol k�nnyen sz�t �rt az emberporontyokkal ugyanakkor – a sz�l�kkel ellent�tben – szinte sosem f�rad el az �lland� d�g�ny�z�s �s kerget�z�s v�gal�thatatlan �radat�ban, de emellett megkapja mindazt a sok szeretet, t�r�d�st valamint tan�t�st, amelyre minden gyereknek sz�ks�ge van.