A kutya �s a macska k�z�tt l�v� "�si ellens�gesked�s" csak a "nyelvi", kommunik�ci�s neh�zs�gnek tudhat� be. P�ld�ul a kutya bar�ti hangulatban a fark�t cs�v�lja, macsk�n�l ez a fesz�lt figyelem jele, de jelenthet inger�lts�get �s agresszivit�st is. A kuty�k m�r az els� tal�lkoz�skor alaposan v�gigszagl�ssz�k egym�st, a macsk�kn�l ez l�nyegesen lassabban j�tsz�dik le. Ha a kutya felemeli a mancs�t, akkor j�tszani akar, a macsk�n�l ez a t�mad�s jele, esetleg m�g f�jnak is k�zben. Ha a kutya �s a macska is fiatalon ker�lnek �ssze, akkor gyorsan megtanulj�k egym�s nyelv�t, �gy b�kess�gben, s�t bar�ts�gban �lhetnek.

Nyulak, tengerimalacok k�nnyen �sszeszoktathat�k a kismacsk�val, de csak akkor hagyjuk �ket egyed�l a lak�sban, ha m�r bebizonyosodott, hogy a ny�l �s a tengerimalac meg tudja v�deni mag�t.

Aranyh�rcs�g�t, kismadarat, gy�kot, tekn�c�t, b�k�t, halat ne akarjunk �sszeszoktatni a macsk�val, nem fog siker�lni, ink�bb takarjuk le az akv�riumot �s a terr�riumot, a madarat pedig ne engedj�k ki a kalitk�b�l.

Szoktat�s aut�hoz �s p�r�zhoz

A macsk�t kiskor�t�l kezdve szoktassuk hozz� az aut�z�shoz, el�sz�r csak kisebb utakra vigy�k magunkkal. A macsk�t mindig sz�ll�t�kos�rban utaztassuk. Ha lehet, akkor a vezet�n k�v�l legyen m�g valaki az aut�ban �s besz�ljen a cic�hoz, pr�b�lja megnyugtatni. Ne hagyjuk a macsk�t egyed�l a kocsiban.

R�vid utakra c�lszer� a p�r�z, amelyhez k�r�lbel�l 3 h�napos korban szoktathatjuk hozz� az �llatot. A macska p�r�z�t ne nyak�rvh�z, hanem h�mhoz csatoljuk. Ne legy�nk t�relmetlenek �s ne r�ncig�ljuk a p�r�zt, ne feledj�k, nem kuty�t s�t�ltatunk.

Macska helye - kint vagy bent?

Ha lak�sban tartjuk a macsk�t, akkor az eg�sz lak�sban biztos�tanunk kell a szabad mozg�st, hogy � v�laszthassa meg a pihen�hely�t, j�tsz�hely�t. J�, ha ezt kieg�sz�ti egy dr�th�l�val v�dett erk�ly vagy egy sz�nyogh�l�s ablak. Fontos, hogy a cica ne legyen huzatban.

Ha a macsk�t kint tartjuk a kertben, akkor arra kell els�sorban vigy�znunk, hogy ne tudjon kisz�kni a kertb�l az �ttestre, b�r egy fejlett macska el�tt nem sok akad�ly van, hiszen 2-3 m�teres falra is fel tud kapaszkodni er�teljes ugr�ssal, er�s mells� karmaival. Ezenk�v�l a cica tal�lkozhat m�s �llatokkal is, ez�rt a sz�ks�ges v�d�olt�sokat felt�tlen�l adassuk be neki.

Berendez�si t�rgyak

Macskakos�r
Minden cic�nak sz�ks�ge van egy takar�val vagy valami puha bet�ttel kib�lelt kos�rra. (A bet�t legyen moshat�, de semmik�ppen ne m�sz�las, mert azt a macsk�k nem szeretik.) A kosarat helyezz�k huzatmentes, nyugodt helyre.

Toalettl�da, alom �s -kan�l
Felt�tlen�l sz�ks�g van toalettl�d�ra, amit minden �llatkeresked�sben beszerezhet�nk. A megfelel� toalettl�da pereme 6-8 cm magas, �gy neh�z bel�le kikaparni az almot. Alomnak az �sv�nyi macskaalom a legalkalmasabb. Az �sszecsom�sodott nedves r�szt a toalettkan�llal (kimondottan erre a c�lra k�sz�lt lyukacsos lap�t, amib�l a tiszta alom kihullik, a haszn�lt pedig benne marad) k�nnyen elt�vol�thatjuk. Ezt v�gezz�k el minden �r�t�s ut�n, de legal�bb napi egy alkalommal, �s ha sz�ks�ges, p�toljuk az almot. A kismacsk�t nek�nk kell r�szoktatnunk az alom haszn�lat�ra, �gy, hogy amikor a kiscica keservesen ny�vog, akkor �vatosan megfogjuk, �s a toalettl�d�ba tessz�k. Elk�pzelhet�, hogy m�r az els� alkalommal r�j�n az alom haszn�lat�ra. A lak�sban tartott macska az�rt j�r az alomra, mert ez az egyetlen hely a lak�sban, ahol a piszk�t el tudja kaparni.

Etet�ed�nyek
A macsk�nak sz�ks�ge van legal�bb k�t etet�t�lk�ra vagy cs�sz�re, az egyikben legyen a sz�raz eledel vagy a h�s�ru, a m�sikban pedig �lland�an legyen friss v�z. Ha lehet, akkor az etet�ed�nyek ne m�anyagb�l legyenek, mert ezt a cica k�nnyen felbor�thatja (kiv�ve a talpas m�anyag ed�nyeket).

K�r�mkoptat� �s m�sz�fa
K�l�n�sen a szobamacsk�kn�l fontos, hogy elv�gezhess�k "mindennapi" k�r�mkoptat�sukat a durva poszt�val vagy h�ncssz�nyeggel bevont deszk�n vagy p�zn�n. A karmok kioper�l�s�ra is m�d van. Ez a haz�nkban nem elterjedt beavatkoz�s (de p�ld�ul az USA-ban gyakran v�gzik) a macska mells� l�bain a karmok (�s ezzel egy�tt az utols� ujjpercek) amput�l�s�t jelenti. Az �llat sz�m�ra a m�t�t maga nem f�jdalmas, de a gy�gyul�s id�szaka (k�r�lbel�l 10 nap) kellemetlen, nehezen tud a bek�t�z�tt, f�j� l�baira r��llni. A karmok hi�nya miatt a macska nem tud vad�szni, �s magasabb helyre felkapaszkodni sem. Fel�ll�thatunk m�sz�f�t is a cic�nak, amelyet ak�r h�zilag is elk�sz�thet�nk. A t�rzs ker�lete 40-50 cm, az �gak� 25 cm, a fa fel�lete pedig legyen min�l durv�bb. Fontos, hogy a fa szil�rdan �lljon, mert ha egyszer a fa megbillen, akkor a macska val�sz�n�leg t�bbet nem fog r� felm�szni. Sokszor azonban el�g neh�z a macsk�t r�b�rni, hogy az �ltalunk kiv�lasztott helyen �lezze karmait, �gy a lak�sban tal�lhat� b�torok l�tj�k k�r�t a macskatart�snak.

Macskaajt�
Ha kij�r a macsk�nk, olyan m�ret� macskaajt�t kell f�lszerelni, amin a macsk�nkn�l nagyobb �llat nem f�r be. Erre a c�lra legalkalmasabb az �llatkeresked�sekben kaphat� macskaajt�. Abba a helyis�gbe, ahov� a macskaajt� ny�lik, felt�tlen�l tegy�nk friss vizet �s sz�raz eles�get (a cic�k az eg�rre gyakran megszomjaznak). Szerelhet�nk r� tol�z�rat is, ha szab�lyozni akarjuk a cic�nk ki-, illetve bejut�s�t, �s �gy megakad�lyozhatjuk m�s macsk�k vagy egy�b �llatok �jszakai l�togat�s�t is.

F�s� �s kefe
Els�sorban a hossz� sz�r� macsk�knak aj�nlott a kefe �s a f�s�, mivel r�vid sz�r�ekn�l a cica �rdes nyelv�vel ki tudja f�s�lni a m�r nem k�v�natos sz�rsz�lakat. A f�s� legyen er�s, ritka �s nem hegyes fog�. A kefe k�vetelm�nyei a k�vetkez�k: legyen s�r� s�rt�j�, de ha lehet - b�r f�leg ilyet lehet v�s�rolni - ne dr�t. Naponta k�tszer f�s�lj�k �ket, �gy megakad�lyozhatjuk, hogy a sz�rsz�lak a gyomorba ker�ljenek.

�pol�s

Sz�r: M�r a kismacsk�knak is meg kell szokniuk a napi f�s�l�st, k�l�n�sen a hossz� sz�r� macsk�k eset�ben. A kilazult sz�rsz�lak elt�vol�t�s�n k�v�l a napi f�s�l�snek m�s jelent�s�ge is van: ilyenkor a gazdi k�zbe veszi kedvenc�t, megsimogatja, ellen�rzi, hogy tiszt�k-e a f�lei, nincs-e benne parazita, nincs-e rajta s�r�l�s stb. A r�vid sz�r� macsk�k �pol�s�hoz haszn�ljunk s�r� fog� f�s�t, majd tenyer�nkkel hat�rozott mozdulattal sim�tsuk v�gig a test�t a fejt�l kiindulva eg�szen a farokig. Ezt a macsk�k nagyon szeretik, �s a kilazult sz�rsz�lakat �gy v�gleg elt�vol�thatjuk. A hossz� sz�r� macsk�k �pol�sa j�val t�bb id�t vesz ig�nybe. Naponta k�tszer f�s�lj�k ki sz�r�t. Az �sszecsom�sodott r�szekkel k�l�n kell foglalkoznunk. H�zzuk sz�t a sz�rsz�lakat (haszn�lhatunk hozz� p�ld�ul tompa k�t�t�t), ezut�n nekil�thatunk ritka fog�, majd k�zepesen s�r� f�s�vel a bont�shoz. A hint�por alkalmaz�sa seg�t a csom�k kibont�s�ban, cs�kkenti a sz�rsz�lak �sszetapad�s�t. Ha �gy m�r nem bonthat� ki a csom�, akkor v�gjuk le oll�val, ez megakad�lyozza az egyre nagyobb filces ter�letek kialakul�s�t. A sz�rhull�s t�zel�skor, vemhess�g alatt, hormonzavarkor �s vitaminhi�ny eset�n fokozottan jelentkezik. Ha a cic�t ki�ll�t�sra vissz�k, akkor el�tte 4-5 nappal f�rdess�k meg (k�l�n�sen a feh�r macsk�kat), mert �gy a ki�ll�t�sra a sz�r visszanyeri term�szetes zs�rtartalm�t �s f�ny�t. K�l�nleges gondoz�st ig�nyel a kand�rok farka. A farok fels�, test fel�li r�sz�n zs�rmirigyek vannak, amelyek v�lad�ka els�rg�tja a sz�rt. Bakt�riumok telepedhetnek meg itt, amelynek b�rgyullad�s lehet a k�vetkezm�nye. Ezt a r�szt ak�r naponta besz�rhatjuk hint�porral, amit a b�rbe d�rzs�l�s ut�n kikef�l�nk. Esetleg a macska fark�t k�l�n is megmoshatjuk.

F�l: Id�nk�nt gyeng�den t�r�lj�k ki a k�ls� hall�j�ratot babaolajba m�rtott f�ltiszt�t� p�lc�val, majd vatt�val t�r�lj�k �t a f�lkagyl�t. Ne haszn�ljuk ugyanazt a p�lcik�t mind a k�t f�lh�z. Ha a f�lben barna p�tty�ket vagy s�r� v�lad�kot tal�lunk, akkor gyullad�sra vagy parazit�kra gyanakodhatunk, felt�tlen�l forduljunk �llatorvoshoz, �s a tov�bbi kezel�st b�zzuk r�.

Szem: A szemfoly�s �ltal�ban k�t�h�rtya-gyullad�st, megf�z�st vagy s�r�l�st jelez, ezekben az esetekben forduljunk �llatorvoshoz. Azonban l�tezik m�sfajta szemfoly�s is, amely a r�vid orr� macsk�kn�l fordul el�, mivel a r�vid orr miatt a k�nnyet az orr�regbe levezet� k�nnycsatorna besz�k�l, illetve elz�r�dik. Ilyenkor b�rvizes vatt�val naponta t�bbsz�r t�r�lj�k ki a szemeket. Itt se haszn�ljuk ugyanazt a vattacsom�t mind a k�t szemn�l.

Fogak: A tejfogak 8 hetes korra teljesen kifejl�dnek. A tejfogak elveszt�se 4-6 h�napos korban k�vetkezik be. A legt�bb esetben �szrev�tlen�l zajlik le (az �llat legt�bbsz�r lenyeli a fog�t), de el�fordulhat fogz�si l�z, leverts�g, �tv�gytalans�g, v�res fog�ny, panaszos ny�vog�s. A fogk�k�pz�d�s �s fog�nygyullad�s minden arra hajlamos macsk�n�l megjelenik. Ha a macska nem haszn�lja kem�ny csontok r�g�s�ra a fogait, akkor m�r 2-3 �ves korban is kialakulhat, t�nete a rossz sz�jszag �s a ny�lz�s. A fogk�vet �llatorvossal t�vol�ttassuk el. Ha az id�sebb macska rosszul eszik, gondolnunk kell a fogk�vess�gre �s fog�nybetegs�gre, ezeket �llatorvos kezeli. Ne adjunk a macsk�nak szil�nkosan t�r� hossz� cs�ves csontot (pulyka, kacsa, �reg ty�k csontj�t), mert a hegyes csontdarabok megsebezhetik az �llatot vagy ak�r fullad�st is okozhatnak. Ne hagyjuk mag�ra a cic�t csontr�g�s k�zben, hogy sz�ks�g eset�n beavatkozhassunk, lehet, hogy ez menti meg az �let�t. Id�sebb macsk�kn�l a csontetet�s sz�kreked�st okozhat, ez�rt vigy�zni kell.

Karmok: Nevelj�k r� a macsk�t a karomkoptat� haszn�lat�ra, �gy sok b�torunkat meg�vhatjuk. A karmok v�g�t le is v�ghatjuk (legjobb erre a c�lra speci�lis, macsk�knak k�sz�lt karomv�g� oll�t haszn�lni) de csak az �ttetsz� v�geket cs�pj�k le (k�r�lbel�l 2 mm). Vigy�zzunk, nehogy megs�rts�k a karomban l�v� ereket �s idegeket, mert ha ezek megs�r�lnek, az nagyon f�jdalmas �s n�h�ny percig tart� v�rz�st okozhat. Legjobb, ha �llatorvosra b�zzuk a manik�rt.

K�lyk�k felnevel�se

Teend�k a frissen beszerzett k�ly�kmacsk�val: Hazat�rve eleinte csak egy szob�ban engedj�k a kiscic�t m�szk�lni, ott, ahol m�r v�rja valamilyen berendez�si t�rgya, �s amelyik k�s�bb a tart�zkod�si helye lesz. Az els� napokban, ha lehet, ne hagyjuk egyed�l, simogassuk, j�tsszunk vele sokat. Legjobb eleinte azt a t�pl�l�kot adni a kismacsk�nak, amit kor�bban fogyasztott, �s fokozatosan lehet �tt�rni m�s eledelre, sz�raz vagy konzerves macskat�pra, illetve emberi �telmarad�kokra. Ha olyan �rva macskak�lyk�t akarunk felnevelni, amelyik m�g ig�nyli a szoptat�st, akkor �llateledel-boltokban kaphat� tejp�tl� t�pszer kismacsk�k r�sz�re. Ezt lehet helyettes�teni az al�bbi t�bl�zat alapj�n �ssze�ll�tott t�pszerrel is:

sov�ny marhah�s dar�lva 8 g    sov�ny t�r� 15 g    �tolaj 3 g    toj�ss�rg�ja 3 g    f�l�z�tt teh�ntej 70 g    tejcukor 0.8 g    vitamin �s �sv�nyi anyag kever�k 0.2 g

Napi adagja 16-25 ml, 6-8 alkalomra elosztva (dr. Fekete S. nyom�n)

Fontos tudni, hogy a macska teje feh�rj�ben �s zs�rban d�sabb, mint a teh�ntej, ez�rt t�vhit, hogy a szop�skor� kismacsk�nak feles tejet kell adni. Ink�bb tejsz�nnel, h�sliszttel, csukam�jolajjal, cs�raolajjal lehet a tejet s�r�teni. Term�szetesen, ha a kismacsk�knak hasmen�se van, mindenk�ppen di�t�s �trend javasolt. Aki v�llalkozik az �rva szop�s macsk�k felnevel�s�re, annak nemcsak a t�pl�l�kr�l kell gondoskodnia, hanem az anya nyalakod�s�t is p�tolnia kell, amivel kiv�lt�dik a vizelet- �s b�ls�r�r�t�si reflex. Ezt �gy �rhetj�k el, hogy langyos vizes vatt�val a has �s v�gb�lny�l�s t�j�k�t massz�rozzuk. Ha ez elmarad, a kismacsk�k nem �r�tenek �s elpusztulnak.

A lak�s t�bbi helyis�g�be csak n�h�ny nap m�lva engedj�k a k�lyk�t, a kertbe pedig k�r�lbel�l egy h�t eltelt�vel engedj�k ki, amikor m�r megszokta a saj�t szob�j�t, k�rnyezet�t.

K�l�n�sen az els� id�ben ker�lj�k a l�rm�t, a hangos besz�det. Besz�lgess�nk a kiscic�val, j�tsszunk vele sokat, gyakran ism�telgess�k a nev�t. Mindig a k�t mells� l�ba al� ny�lva emelj�k fel, ne a tark�j�n�l fogva. Hagyjuk a macsk�t aludni, ne zavarjuk ev�s, iv�s k�zben, vagy amikor �ppen a dolg�t v�gzi. Nagyon bens�s�ges kapcsolatot alak�thatunk ki kis kedvenc�nkkel, ha ev�s ut�n - ha hagyja - l�gyan simogatjuk a pocakj�t, mint ahogy a mam�ja is teszi nyalogat�ssal. Engedj�k, hogy gyermekeink gondoskodjanak a macsk�r�l, �gy felel�ss�g�rzet alakul ki benn�k. Figyelmeztess�k �ket, ha valamit elfelejtettek, ugyanis a macsk�knak �lland� gondoskod�sra van sz�ks�g�k.

Ha fajtatiszta macsk�t akarunk tartani, akkor fontos, hogy a teny�szet macskaleuk�zist�l, FIP-t�l �s FIV-t�l mentes legyen. A 4 hetes k�lyk�t m�r javasolt kezelni ors�f�rgess�g ellen, ezut�n pedig 12-14 hetes kor�ig k�thetenk�nt c�lszer� a kezel�st ism�telni. Ha �j kismacsk�t szerezt�nk be, c�lszer� �llatorvoshoz elvinni, hogy megfelel� f�reg elleni kezel�st kapjon, illetve egy�b betegs�gek, k�ls� parazit�k megl�t�t kiz�rjuk. A kismacsk�k 8 hetes korukban kapj�k az els� v�d�olt�st fert�z� gyomor- �s b�lgyullad�s, valamint macskan�tha ellen. Az olt�st 3-4 h�t m�lva kell megism�telni. Az orvosi vizsg�latok alkalm�val az �llatorvos ellen�rzi a cica fejletts�g�t, tan�csokkal l�tja el a macskatulajdonost. Ha beteg macsk�t visz�nk az �llatorvoshoz, akkor az addig nem fogja beoltani a cic�t, am�g ki nem kezelte a betegs�g�b�l, mert az olt�sok v�d�hat�sa csak eg�szs�ges �s er�s szervezetben kezd kialakulni mintegy 10-14 nap eltelt�vel. Ellen�rizni szokt�k tov�bb� a h�m macsk�n�l azt is, hogy lesz�lltak-e a her�k.

A k�ly�k kor�t fogai alapj�n lehet meg�llap�tani. A tejfogak 8 hetes kor�ra n�nek ki, ez 26 darab fogat jelent. A maradand� fogak 4-5 h�napos korban v�ltj�k a tejfogakat. A macsk�nak 30 maradand� foga van.

J�t�kok: Fontos, hogy a kismacsk�nak legyenek saj�t j�t�kai, amelyeken nem kell m�ssal osztoznia. Ezenk�v�l mi is j�tsszunk sokat a cic�val, menj�nk bele az � j�t�kaiba is, �s ha lehet, min�l kevesebbet hagyjuk egyed�l otthon. J�t�kok: pingponglabda, sz�vetb�l k�sz�lt j�t�kok, pap�rgalacsin. Sok macska �lvezi, ha a gazd�ja eldobja a j�t�k�t, s � ezt visszahozhatja, �gy el�g hamar kialakul az apport�roz�s k�szs�ge is, ha a j�t�k m�rete alkalmas sz�jba v�telre. K�sz�thet�nk mi is j�t�kot a cic�nak, ak�r egy botra is k�thet�nk madzagot, ez olcs� �s m�gis j� j�t�k. Gondolnunk kell azonban arra is, hogy a fon�lszer� anyagok, ha macsk�nk lenyeli, s�lyos b�lelz�r�d�st, �letvesz�lyes �llapotot okozhatnak. Apr�bb, lenyelhet� t�m�r t�rgyak is el�id�zhetnek ilyen probl�m�t, de szerencs�re a macska ezeket sokkal kev�sb� hajlamos j�t�k k�zben lenyelni, mint a kutya. Ha m�gis el�fordulna, akkor min�l el�bb forduljunk �llatorvoshoz.

Testbesz�d

A cic�k hangjelekkel, mimik�val, testbesz�ddel �s szagjelekkel kommunik�lnak. A mimika finomabb jelz�snek sz�m�t, ezzel szemben a testbesz�d, a testtart�s m�r j�val nagyobb t�vols�gb�l is l�that�. A cica hangulat�nak v�ltoz�s�t el�sz�r mindig az arckifejez�s megv�ltoz�sa jelzi, a testtart�s csak ezut�n fejezi ki az �ppen aktu�lis ked�ly�llapotot. Az el�gedett, nyugodt cica �ltal�ban a h�ts� l�bain �ld�g�l, fark�t maga k�r� csavarja. A nyugtalan macska lelapulva kuporog, mells� mancsait sz�gye al� h�zva, farka szorosan a teste mellett van. A macsk�k figyelemmel k�s�rik egym�s testtart�s�t �s tiszteletben tartj�k az elz�rk�z�s ig�ny�t. Ha viszont a m�sik cica magasabb helyt foglal el a rangl�tr�n, akkor az �ppen pihen� �llat al�zatosan elhagyja a terepet. A felp�pos�tott h�t a t�ler�vel szembeni f�lelem jele, a macsk�k jellegzetes testtart�sa. Ezt a k�lyk�k gyakran pr�b�lgatj�k nagyobb, er�sebb fajt�rsaikkal vagy kuty�val, idegen emberrel szemben. A testtart�s jellegzetes: a macska felp�pos�tja a h�t�t ford�tott U alakban, sz�r�t felborzolja, hogy nagyobbnak t�nj�n, �s sz�lt�ben helyezkedik el. Fark�t kamp�szer�en lefel� g�rb�ti. Ez a p�z a t�bbi macska sz�m�ra igen fenyeget�, ijeszt� hat�st kelt, megf�leml�ti az ellenfel�t, harc n�lk�l gy�zedelmeskedik. Azonban ha a m�sik �llat m�gsem h�tr�l meg, akkor a cica megfutamodik, �s sebesen elsz�guld. Ebb�l is l�tszik, hogy ez a testtart�s csak bl�ff �s nagy adag f�lelemmel t�rsul.

A macska farka barom�terk�nt funkcion�l. Amikor sim�n l�g, akkor a cica hangulata norm�lis, az "�vegmos�kefe"-farok riadalmat jelent. Ha lelap�tja a test�t �s h�tramered� farka meg-megr�ndul, akkor a macska �ppen nagyon koncentr�l valamire vagy fesz�lt valamit�l. A f�gg�legesen �gnek mered� farok az �llat ny�jas hangulat�t jelzi, �gy k�sz�ntik egym�st a r�g nem l�tott macsk�k, �s a kiscica is �gy �dv�zli anyj�t. Ha a macska ide-oda csapkod a fark�val, akkor biztos, hogy a k�vetkez� pillanatban megval�s�tja elk�pzel�seit.

Amikor k�t idegen macska tal�lkozik, akkor els� dolguk, hogy alaposan megszagl�ssz�k egym�st. Test�ket lelap�tj�k, fej�ket amennyire csak tudj�k, el�reny�jtj�k. Egyik f�l r�sz�r�l sincs igaz�n bizalom. Eszm�nyi esetben a macsk�k tov�bb szagl�sznak eg�szen a v�gb�lny�l�sig. Egyik�k sem akarja, hogy a m�sik k�zel ker�lj�n a genit�li�ihoz, �gy egy darabig csak forgol�dnak. Ha a f�lek ilyenkor k�v�ncsian el�remutatnak, akkor a tal�lkoz�s �ltal�ban b�k�sen, bar�ts�gosan zajlik le, az egyik cica felcsapja a fark�t, �s hagyja megszagl�szni a h�ts�j�t. Ut�na cser�lnek, �s a m�sik szagl�ssza v�gig az els� cic�t. Miut�n befejezt�k az ismerked�st, mindketten mennek tov�bb a maguk �tj�n.

Sajnos azonban a legt�bb esetben nem �gy zajlik le a tal�lkoz�s k�t macska k�z�tt. M�r a k�lcs�n�s szagl�sz�s kezdeti l�p�sein�l megszakad a folyamat, ugyanis az egyik macska szagl�szn� a m�sikat, de az nem akarja, ez�rt f�l�t lelap�tja, sunyin h�trah�k�l. Amennyiben az els� cica folytatn� a k�zeled�st, �gy a m�sik f�jni, k�pk�dni kezd, esetleg pofonokat osztogat. A rangsorban lejjebb �ll� rendszerint ilyenkor elfut, a m�sik pedig ut�na megy, �s pr�b�lja megint szagl�szni, de ez �ltal�ban nem szokott siker�lni, mert a f�l�nkebb �llat megint eliramodik. Ez a j�t�k t�bbsz�r megism�tl�dhet. A folytat�s a b�trabb, er�sebb macsk�n m�lik: vagy hagyja elfutni f�l�nkebb t�rs�t �s � is tov�bbmegy a saj�t �tj�n, vagy ut�na iramodik �s nekimegy a m�siknak.

A macsk�k egym�s k�z�tt nagyon j�l meg�rtik egym�st, nincsenek kommunik�ci�s neh�zs�geik. Ez egyar�nt vonatkozik a h�zicicusokra �s a nagyvadakra is. Viselked�si gesztusaik nagym�rt�kben hasonl�ak, kiz�rt a f�lre�rt�s lehet�s�ge.

Kommunik�ci� macska �s ember k�z�tt
Az emberek �ltal�ban szavakkal kommunik�lnak a macsk�jukkal is, amelyek nagy r�sz�t - term�szetesen a naponta haszn�lt szavakat, mondatokat - meg�rtik a cic�k. A macsk�k nemcsak ezeket �rtik meg, hanem a mimik�nkat, mozdulatainkat, gondolatainkat is. P�ld�ul egy mimikai gesztusb�l a cica r�j�n, hogy mi most �ppen fel fogunk �llni �s kimegy�nk a szob�b�l. Viszont ha a macska akar valamit k�z�lni a gazd�j�val, akkor ez el�g nagy er�fesz�t�s�be ker�l, sokszor �s tagoltan kell "elmondania", hogy mit szeretne, mire mi emberek meg�rtj�k sz�m�ra egy�rtelm� jelz�seit

A macsk�k kommunik�ci�ja b�r sz�les sk�l�n mozog, sz�kebb �rtelemben 3 f�le hangot k�l�nb�ztet�nk meg:

a)	halk, gyeng�d, "besz�lget�s" hangok, ezeket az anyamacsk�k �s a szerelmes kand�rok hallatj�k;
b)	h�v�hangok (a halk mi�kol�st�l kezdve a harci "csataki�lt�sig");
c)	ide sorolhatjuk a megriadt cic�k izgatott hangjelz�seit, a f�j�st, a k�pk�d�st (pr�szk�l�-f�jtat� hang) �s a m�ly, torokhang� morg�st.

Ett�l f�ggetlen�l a macsk�k ink�bb a testtart�sukkal kommunik�lnak egym�s k�z�tt.

Vak�ci�, utaz�s

Amikor a cica mellett d�nt�nk, akkor el�re el kell hat�roznunk, hogy nyaral�skor magunkkal vigy�k-e az �llatot vagy sem. Mindk�t v�ltozathoz el�k�sz�letre van sz�ks�g. Mindig az adott k�r�lm�nyek hat�rozz�k meg, hogy magunkkal vihetj�k-e kis kedvenc�nket (a cica eg�szs�gi �llapota, a kora, a hely, ahov� vinni akarjuk, mennyi id�re megy�nk stb.). P�ld�ul nem vihet�nk magunkkal v�rand�s vagy szoptat�s �llatot, de ilyenkor nem hagyhatjuk mag�ra sem. Ebben az esetben a legjobb, ha elhalasztjuk a nyaral�st.

Szem el�tt kell tartanunk, hogy a macska jobban szeret a megszokott k�rnyezet�ben �lni, �s �ltal�ban t�l nagy stresszel j�r, ha innen kimozd�tj�k. Noha a gazda neki is hi�nyzik, csak oda �rdemes vinni macsk�nkat, ahol hosszabb ideig tart�zkodunk, �s ahol az otthonihoz hasonl� v�dett k�rnyezetet tudunk neki biztos�tani.

Ha csak egy- vagy k�tnapos kir�ndul�sra megy�nk, akkor sokkal k�nnyebb helyzetben vagyunk: a cica otthon maradhat egyed�l, term�szetesen l�ssuk el megfelel� mennyis�g� �lelemmel, v�zzel �s tiszta alommal.

Ha amellett d�nt�nk, hogy magunkkal vissz�k a macsk�t, akkor sz�ks�g van megfelel� sz�ll�t�kos�rra. Ez lehet fonott, de lehet m�anyag sz�ll�t�kos�r is. Ez ut�bbi jobban �s megb�zhat�bban z�rhat�, �s a leg�jabb t�pusokat m�r biztons�gi �vvel r�gz�thetj�k az aut� �l�s�hez. Utaz�s el�tt szoktassuk hozz� a macsk�t a sz�ll�t�kos�rhoz, amit legk�nnyebben �gy �rhet�nk el, hogy otthon nyitva tartjuk a kos�r fedel�t vagy ajtaj�t, �gy a cica egy id� ut�n mag�t�l felfedez��tra indulhat. N�melyik�k rosszul t�ri a bez�rts�got, az utaz�st, ez�rt hosszabb utaz�skor c�lszer� nyugtat�t is k�rni az �llatorvost�l, amit indul�s el�tt be tudunk adni kedvenc�nknek. A hossz� �t alatt 1-2 �r�nk�nt vegy�k ki az �llatot a sz�ll�t�kos�rb�l, �s p�r�zon s�t�ltassuk meg egy kicsit, �gy a dolg�t is elv�gezheti, j�tszhat is, megnyugodhat, ehet, ihat. Ha hosszabb id�re megy�nk, �s �gy d�nt�tt�nk, hogy vissz�k cic�nkat is, akkor gondoskodnunk kell a megszokott alv�kos�rr�l, takar�r�l, etet�ed�nyekr�l, alomr�l, toalettl�d�r�l, sz�raz takarm�nyr�l.

Ha t�bb napra megy�nk, akkor el kell gondolkoznunk azon, hogy cic�nk a lak�sban maradjon-e �s valaki j�rjon hozz� naponta etetni �s egy kicsit foglalkozni vele vagy esetleg az � lak�s�ba vigy�k �t az �llatot (�gy az �llat nincs egyed�l eg�sz nap), vagy beadjuk egy panzi�ba, esetleg magunkkal vissz�k. Ha a cica szempontj�t n�zz�k, az a legjobb, ha otthon marad, �s nem bolygatjuk meg az �let�t csak az�rt, mert mi elutazunk. Ha tal�lunk olyan ismer�st, aki ismeri �s szereti a macsk�t, �s akit a macska is elfogad, akkor minden rendben lesz. K�rj�k meg bar�tunkat, ne csak etesse, hanem simogassa, bec�zgesse is egy kicsit az �llatot, j�tsszon vele, �gy a macska nem fogja megs�nyleni a vak�ci�t. Ha szob�ban tartott cic�r�l van sz�, akkor nem �ri nagy trauma, ha elvissz�k az ideiglenes gazdi otthon�ba. Fontos, hogy az �llat ne tudjon kim�szk�lni, hogy elker�lj�k az idegen ter�let okozta probl�m�kat. Nem aj�nljuk a menhelyeket, panzi�kat, mert a ny�ri id�szakban t�lzs�foltak, szem�lytelenek, �s sz�molnunk kell az idegen macsk�kt�l kaphat� fert�z� betegs�gekkel is. A legjobb megold�s az, ha nem az eg�sz csal�d megy nyaralni, �gy a macska is maradhat a megszokott k�rnyezet�ben �s a gazdija sem "cser�l�dik ki".

Ha k�lf�ldre vissz�k a cic�t, akkor az utaz�s el�tt n�h�ny h�ttel �rdekl�dj�k meg az �llatorvost�l vagy az adott konzul�tuson, milyen v�d�olt�sokra, iratokra van sz�ks�g ott, ahova megy�nk. A legt�bb eur�pai orsz�gba t�rt�n� utaz�skor a macsk�nak egy �vn�l nem r�gebbi �s 30 napn�l nem kor�bbi veszetts�g elleni olt�ssal kell rendelkeznie. Az err�l sz�l� hat�s�gi �llatorvosi igazol�st az utaz�st megel�z�en 3-4 nappal kell beszerezni, �s ez az igazol�s az olt�si k�nyvvel egy�tt a macsk�nk "�tlevele".

A nyaral�helyen csak a szob�ban, z�rt ajt� �s ablak mellett engedhetj�k el a macsk�t. Ha szell�ztet�nk, rakjuk r� a p�r�zt, �gy nem tud egy �vatlan pillanatban kisz�kni. Megk�s�relhetj�k kivinni p�r�zon a szabadba, de csak akkor, ha nincs a k�zelben kutya vagy nem f�l az �j k�rnyezett�l.